Sziasztok szívecskéim!
Boldog Karácsonyt kívánok mindenkinek! Még egyszer elnézést kérek, hogy csak most tudtam hozni ezt a részt...
Xx: ~ Zaza ~
Chapter Twenty-Eight
Short Section
Fejfájással hagytam el az üres ágyat. Tegnap estéből foltos képsíkok lebegtek át lélekszemem előtt. Arcom elöntötte a pír, és akaratom ellenére is elmosolyodtam. Zilált hajamba túrva, megindultam a mosdó felé, ahol hideg vízzel frissítettem fel vörös fejem.
- Jó reggelt! - ölelt át hirtelen valaki. Tükörbe nézve tekintetét megkeresve, megfordultam tengelyem körül és szorosan hozzá bújtam. Hátamon végigcikáztatta kezét, majd derekamon állapodott meg.
- 5 nap és kezdjük a koncertezést... Szóval, még el kell menni egy próbára, be kell hangolni... - gondolkozott el a mosdókagylót vizslatva Calum.
- Máris? Tényleg... és akkor mi addig hol leszünk? - ráncoltam szemöldököm pár gondolat társaságában.
- A színpad mögött, vagy mellett. - mosolyodott el puszit nyomva orromra.
- Oh azt hittem, megengeditek, hogy villogtassuk zenei tehetségünket... - "szomorodtam" el, egy kicsit elhúzódva tőle.
- Hidd el... - nevetett fel - Mindenki jobban jár, ha nem hall.. téged énekelni. - nevetett tovább a mosdókagyló szélébe.
- Köszönöm szépen Mr. Hooder! Te sem vagy olyan nagy szám! Csak Írországig jöttünk el, hogy koncertet tudjatok adni, pár ezer embernek. - fontam össze karjaim, duzzogó grimasszal. Persze, hogy még jobban elkapta a röhögőgörcs.
- Hát végül is... - szólalt meg 10 perc fulladozás után.
- Szóval? - néztem szemébe kíváncsian.
- Szerintem maradj a zuhanyzói éneklésnél. - nevetett tovább.
- Én szerintem pedig nem is hallottál még igazán énekelni. - pöcköltem meg orrát, mire lepett tekintettel meredt rám.
- Szóval azt mondod, hogy tudsz énekelni, de nem akarsz dicsekedni a tudásoddal? - vonta fel egyik szemöldökét.
- Az művészi tudás! - kacsintottam egyet, majd sarkon fordulva otthagytam. A gardróbban turkálva összekapartam a ruhám, majd bezárkózva a fürdőbe, - miután Cal kiment - magamra kapkodtam a göncöket.
- Most hoztam a frissen fresh híreket. - huppant le az ágy melletti kanapára, majd folytatta - Délután lesz egy interjú, Josh elmondása alapján, ahol majd kérdezgetnek minket a turnéról, a bandaközösségről, és... a magánéletről. - kacsintott egyet egy huncut mosoly kíséretében.
- Nagyon tervezel te valamit... Gyanús vagy.. Nagyon!
- Lehet... de nem biztos! - kacsintott egyet vigyorogva rám, aztán kiment az ajtón megbotlodva a küszöbben.
- Szerencsétlenkém... - nevettem rajta amit egy gúnyos tekintettel válaszolt meg. Leporolva ruháját (mintha bármilyen porszem is ragadt volna az anyagra) visszaszerezte egyensúlyát átlépett a másik szobába. Hitetlenkedve megráztam a fejem és bekapva egy eperszemet én is átkocogtam Josh szobájába, hogy a közös reggeli megbeszélésre odaérjek. Mindenki, vagyis Mike és Madds kivételével mindenki, a fejét tömte gofrival. Minden reggel látom a gofrit, és még nem untam meg... nagy egy teljesítmény. Mielőtt kérdezni akartam volna, hol van M&M Luke gondolatomba vágva csámcsogta el az információt.
- Biztos még turbékolnak egyet... - vigyorgott a piercinges szöszi.
- Kultúra! - morogta reggeli kávéja felett Josh.
- Na de Joshy! Ne mond már, hogy te még nem voltál... - számolt kezén Ash - max 1- nővel!
- Nagyon vicces vagy Ash! Na... ha mindenki megreggelizett indulhatunk a főpróbára?
- Mehetünk! - pattant fel Luke, kiverve a kevés kávét tartalmazó csészét Josh kezéből, aki inkább csendbe maradva tűrte az ilyen szerencsétlenségeket...
Főpróbán, vagyis amíg a fiúk énekeltek, mi addig csináltunk róluk egy pár fotót a színpad előtt, meg elhülyéskedtük az időt.
- Na milyenek voltunk? - jött le a színpadról Cal.
- Mint amikor a macskák nyivákolnak. - nevettem, amit egy savanyú képel reagált le - Jól van na! Jók voltatok. - öklöztem bele vállába.
- Na azért!
- Cal! Maradni kéne még egy picit tovább, mint szoktunk. - szólt a barna után Luke, amikor indultunk volna.
- Kb még 10 perc. - egészítette ki Michael.
- Rendben... - sóhajtott.
A 10 percből majdnem egy fél óra lett...
- Bocsi.. A problémát meg kellett oldani. De most már csak a tiéd vagyok. - kacsintott, majd elindultunk. A városban keringtünk kb 2 órát. Közben ebédeltünk, kávéztunk, találkoztunk pár rajongóval, akik azt hitték, hogy én Calum egy barátja vagyok, meg hát a stylist-ja... Szétnéztünk a városban, kikapcsolódtunk.
- Mennyi időd.. vagyis időnk van még? - kérdeztem.
- Még 2 óra van. Van még időnk mindenre. - csúszott pimasz vigyor arcára.
- Mit szeretnél? - mosolyogtam.
- Téged.
- Most?
- Aha.
- Hol??
- Mit gondolsz mire jó a turnébusz?
- Komolyan? És hogy akarod kinyitni kulcs nélkül Mr. Ész?
- Erre való, a hamarabb elkérem a turnébusz kulcsát opció.
- Milyen opció?
- Mindegy.. Gyere. Lényeg, hogy nálam van a kulcs.
Mire a buszhoz értünk eleve fél óra volt. Szóval kaptunk... vagyis volt még másfél óránk, amiből le kell venni egy fél órát, az öltözködéssel, plusz nem lenne jó elkésni...
A busz elég szűkös volt.. szóval.. fura volt nagyon...
Kicsit elnéztük az időt.. A fiúk 8-kor kezdtek, nekünk meg úgy 7:45 körül sikerült az órára nézni...
- Basszus! Mindjárt kezdtek! - pattantam fel, és sikerült bevágnom a fejem. Rohadt kis hely...
Na most jött az a rész, hogy kapkodás... 5 perc alatt sikerült beérni kicsit lihegve.
- Ti meg hol a kutyatökiben voltatok?!?! - akadt ki Josh amint betoppantunk.
- Sétáltunk. - rögtönöztem.
- Akkor miért van Calum-on fordítva a póló. - vonta fel szemöldökét.
- Jujcii! Hol csináltátok? - mosolyodott el Ash.
- Na jó.. ez nem érdekel, csak igazítsd meg a pólódat, és menjetek....
- Jó reggelt! - ölelt át hirtelen valaki. Tükörbe nézve tekintetét megkeresve, megfordultam tengelyem körül és szorosan hozzá bújtam. Hátamon végigcikáztatta kezét, majd derekamon állapodott meg.
- 5 nap és kezdjük a koncertezést... Szóval, még el kell menni egy próbára, be kell hangolni... - gondolkozott el a mosdókagylót vizslatva Calum.
- Máris? Tényleg... és akkor mi addig hol leszünk? - ráncoltam szemöldököm pár gondolat társaságában.
- A színpad mögött, vagy mellett. - mosolyodott el puszit nyomva orromra.
- Oh azt hittem, megengeditek, hogy villogtassuk zenei tehetségünket... - "szomorodtam" el, egy kicsit elhúzódva tőle.
- Hidd el... - nevetett fel - Mindenki jobban jár, ha nem hall.. téged énekelni. - nevetett tovább a mosdókagyló szélébe.
- Köszönöm szépen Mr. Hooder! Te sem vagy olyan nagy szám! Csak Írországig jöttünk el, hogy koncertet tudjatok adni, pár ezer embernek. - fontam össze karjaim, duzzogó grimasszal. Persze, hogy még jobban elkapta a röhögőgörcs.
- Hát végül is... - szólalt meg 10 perc fulladozás után.
- Szóval? - néztem szemébe kíváncsian.
- Szerintem maradj a zuhanyzói éneklésnél. - nevetett tovább.
- Én szerintem pedig nem is hallottál még igazán énekelni. - pöcköltem meg orrát, mire lepett tekintettel meredt rám.
- Szóval azt mondod, hogy tudsz énekelni, de nem akarsz dicsekedni a tudásoddal? - vonta fel egyik szemöldökét.
- Az művészi tudás! - kacsintottam egyet, majd sarkon fordulva otthagytam. A gardróbban turkálva összekapartam a ruhám, majd bezárkózva a fürdőbe, - miután Cal kiment - magamra kapkodtam a göncöket.
- Most hoztam a frissen fresh híreket. - huppant le az ágy melletti kanapára, majd folytatta - Délután lesz egy interjú, Josh elmondása alapján, ahol majd kérdezgetnek minket a turnéról, a bandaközösségről, és... a magánéletről. - kacsintott egyet egy huncut mosoly kíséretében.
- Nagyon tervezel te valamit... Gyanús vagy.. Nagyon!
- Lehet... de nem biztos! - kacsintott egyet vigyorogva rám, aztán kiment az ajtón megbotlodva a küszöbben.
- Szerencsétlenkém... - nevettem rajta amit egy gúnyos tekintettel válaszolt meg. Leporolva ruháját (mintha bármilyen porszem is ragadt volna az anyagra) visszaszerezte egyensúlyát átlépett a másik szobába. Hitetlenkedve megráztam a fejem és bekapva egy eperszemet én is átkocogtam Josh szobájába, hogy a közös reggeli megbeszélésre odaérjek. Mindenki, vagyis Mike és Madds kivételével mindenki, a fejét tömte gofrival. Minden reggel látom a gofrit, és még nem untam meg... nagy egy teljesítmény. Mielőtt kérdezni akartam volna, hol van M&M Luke gondolatomba vágva csámcsogta el az információt.
- Biztos még turbékolnak egyet... - vigyorgott a piercinges szöszi.
- Kultúra! - morogta reggeli kávéja felett Josh.
- Na de Joshy! Ne mond már, hogy te még nem voltál... - számolt kezén Ash - max 1- nővel!
- Nagyon vicces vagy Ash! Na... ha mindenki megreggelizett indulhatunk a főpróbára?
- Mehetünk! - pattant fel Luke, kiverve a kevés kávét tartalmazó csészét Josh kezéből, aki inkább csendbe maradva tűrte az ilyen szerencsétlenségeket...
***
Főpróbán, vagyis amíg a fiúk énekeltek, mi addig csináltunk róluk egy pár fotót a színpad előtt, meg elhülyéskedtük az időt.
- Na milyenek voltunk? - jött le a színpadról Cal.
- Mint amikor a macskák nyivákolnak. - nevettem, amit egy savanyú képel reagált le - Jól van na! Jók voltatok. - öklöztem bele vállába.
- Na azért!
- Cal! Maradni kéne még egy picit tovább, mint szoktunk. - szólt a barna után Luke, amikor indultunk volna.
- Kb még 10 perc. - egészítette ki Michael.
- Rendben... - sóhajtott.
A 10 percből majdnem egy fél óra lett...
- Bocsi.. A problémát meg kellett oldani. De most már csak a tiéd vagyok. - kacsintott, majd elindultunk. A városban keringtünk kb 2 órát. Közben ebédeltünk, kávéztunk, találkoztunk pár rajongóval, akik azt hitték, hogy én Calum egy barátja vagyok, meg hát a stylist-ja... Szétnéztünk a városban, kikapcsolódtunk.
- Mennyi időd.. vagyis időnk van még? - kérdeztem.
- Még 2 óra van. Van még időnk mindenre. - csúszott pimasz vigyor arcára.
- Mit szeretnél? - mosolyogtam.
- Téged.
- Most?
- Aha.
- Hol??
- Mit gondolsz mire jó a turnébusz?
- Komolyan? És hogy akarod kinyitni kulcs nélkül Mr. Ész?
- Erre való, a hamarabb elkérem a turnébusz kulcsát opció.
- Milyen opció?
- Mindegy.. Gyere. Lényeg, hogy nálam van a kulcs.
Mire a buszhoz értünk eleve fél óra volt. Szóval kaptunk... vagyis volt még másfél óránk, amiből le kell venni egy fél órát, az öltözködéssel, plusz nem lenne jó elkésni...
A busz elég szűkös volt.. szóval.. fura volt nagyon...
Kicsit elnéztük az időt.. A fiúk 8-kor kezdtek, nekünk meg úgy 7:45 körül sikerült az órára nézni...
- Basszus! Mindjárt kezdtek! - pattantam fel, és sikerült bevágnom a fejem. Rohadt kis hely...
Na most jött az a rész, hogy kapkodás... 5 perc alatt sikerült beérni kicsit lihegve.
- Ti meg hol a kutyatökiben voltatok?!?! - akadt ki Josh amint betoppantunk.
- Sétáltunk. - rögtönöztem.
- Akkor miért van Calum-on fordítva a póló. - vonta fel szemöldökét.
- Jujcii! Hol csináltátok? - mosolyodott el Ash.
- Na jó.. ez nem érdekel, csak igazítsd meg a pólódat, és menjetek....
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése