2015. augusztus 1., szombat

05.

Halika!!
Ötödik rész.. Hát nem is tudom mit mondjak... Olvassátok, és pipáljatok. :D:D 
Xoxo: ~Sophie ~ 

Chapter Five 

The party begins 

A fiúk voltak olyan kedvesek, és hazafurikáztak engem és Mad-et, mivel eláztattak minket. A mai nap már csak pihentünk, és nevettünk a történteken...
Reggel arra ébredtem, hogy esik az eső. Megkértem a tesómat, hogy ma vigyen be minket a suliba. Egy pár pillnat múlva már a kocsiban ültünk
- Egy húszas lesz húgi! - nyújtotta a tenyerét, miután leparkolt a suli előtt.
- Húsz pofon? Megegyeztünk! - vigyorogtam majd meg sem várva válaszát, belecsaptam a tenyerébe és már zártam is az ajtót. A szélvédőn keresztül még rápillantottam, de mivel csak annyit láttam, hogy hadonászva magyaráz valamit, inkább hagytam. Kiszálltam a kocsiból, és elindultam a bejárati ajtó felé. Mielőtt oda értem volna valaki megszólított.
- Héj próbafülkés lány. - szólt egy ismerős hang a hátam mögül.
- Hali sztár fiúka. - köszöntem vissza neki.
- Hát te? - lökte el magát a kocsijától.
- Öhm.. Iskolába járok. Luke-kal és Calum-al egy osztályba. - világosítottam fel.
- Tudom. De hogy hogy ilyen későn? - lépett elém.
- Nincs még annyira késő. A tanítás 9-kor kezdődik, és most..... - vettem el a telefonom - Úr Isten 8:59. Bocsi most mennem kell. Majd holnap.. Szia. - futottam be a suliba.
Még sikerült a tanár előtt beérnem a tanár előtt.
- Hát te meg? - kérdezte Luke, amikor lehuppantam mellé - Sose késtél még.. Majdnem.
- A tesóm hozott be... - lihegtem, majd előkaptam a töri cuccomat.
- De ha elvileg kocsival jössz... akkor hamarabb kéne bent lenned... Nem? - húzta össze szemöldökét.
- Kötekedős kedvedben vagy? - kérdeztem.
- Nem, csak a tegnapi Ash-es dolog... tuti van köztetek valami... - mondta mindent tudó tekintettel.
- Látom megint nagyon beszédes kedvükben vannak Mr. Hemmings! - vonta össze szemöldökét Mrs. Ross.
- Elnézést tanárnő! Többet nem fordul elő! - villantott egy "angyali" mosolyt Luke.
- Következő alkalommal nem leszek ilyen kegyes...- szögezte le a témát.
Előkaptam a füzetem és jegyzetelni kezdtem. Amikor Luke oldalba lökött.
- Na??? De akkor most komolyan... Mi van köztetek?! - bökdösött a tollával.
- Semmi! Mi lenne?! - húztam ki a kezéből a tollat.
- Aha... és most csengő előtt? - húzogatta szemöldökét.
- Hallod akkor akihez hozzászólok azzal én már együtt vagyok? - háborodtam fel.
- Nem, de hát azért ez vele más... Nem? Mivel tegnap is majdnem smároltatok, ha nem avatkoztunk volna közbe Mikey-val. Kérdezd meg Ashton-t, mit akart. Hogy miért akart veled beszélni. - dőlt hátra a székén.
Szerencsére nekem már semmit sem kellett mondanom, ugyanis megszólalt a felszabadító csengő. De azért elgondolkodtató volt amit mondott Luke, hogy miért is akart velem beszélni. Összekapkodtam a cuccom és kiviharoztam a teremből. Következő óra úgy is tesi, legalább... vagyis remélhetőleg oda nem jönnek be, még akkor sem ha ketten vannak....
- Hat kör futás, aztán játék! - adta ki a parancsot a tesi tanár, Mr. Foschwall.
Mindenki elindult, hogy hamar gyorsan letudja a köröket, de az osztály háromnegyede már az első körnél kifújt. Én próbáltam megtalálni azt a sebességet amivel végig tudom futni.
- Na akkor mit is akartál, vagyis próbáltál mondani? - kocogtatta meg a vállam Luke.
- Semmit. - próbáltam minél tömörebben válaszolni, 2 dolog miatt. 1. Mert ha beszélek több energiát vesz el. 2. Nem akartam pont vele ezt megbeszélni.
- Na! Kérlek mondd el. Vagy várj.. Akkor suli után a parkolóban várj meg. Hazaviszlek, és út közben megbeszéljük. - lihegte.
- Ok.
Az óra többi felében, már élveztük a játékot. Utolsó órán a csengő megszólalt, jelezve, hogy (nekünk) vége a tanításnak. A tanárnő még beszélni akart velem, de Luke pedig mikor kiment intett a fejével, hogy menjek. Megbeszéltem a tanárnővel egy kis dolgot, majd pedig ráérősen mentem le a parkolóban. Szétnéztem, de már nem láttam Luke kocsiját.. Ahelyett egy másik szőkét láttam meg. Kiskutya szemei kerestek valamit, vagyis valakit... Amikor megtalálták, a kezei integetni kezdtek. Visszaintegettem. Odasétáltam hozzá.
- Szia. Hát te meg? - lepődtem meg.
- Szia téged vártalak... Luke mondta, hogy várjalak meg, mert beszélni akarsz velem. - mondta. Nekem most esett le, hogy Luke akkor ezért pont itt és ilyenkorra mondta.
- Ó hogy Luke! Oké. És igen... - mondtam.
- Szállj be. Hosszabb úton megyünk akkor haza. - mutatott a kocsijára.
- Oké. -szálltam be.
- Szóval akkor beszélj. - kezdte el.
- Öhm.. Folytassuk azt amit az öltözőben abba hagytunk... Miért is akartál te akkor velem beszélni?
- Hát.. Ez hosszú rövidke történet... Az úgy is volt... - húzta az időt, miközben az ígért hosszabb út helyett rövidebben ment, és gyorsabban.
- Nyugodtan mond, és kérlek lassíts. - kérleltem.
- Hát.. szóval... - mondta ki ezt egy jó 5 perc alatt, mire leparkolt a házunk előtt - Majd holnap elmondom. 7:45-re akkor itt vagyok. Bikini kötelező. - kacsintott rám.
- Oki Szia. - mosolyogtam, majd kiszálltam a kocsiból és bementem a házba. A konyhába csattogtam, és megpillantottam a pultnál apát.
- Szia apa! Hogy, hogy itthon? - lepődtem meg.
- Hamarabb végeztünk a munkával. - vont vállat könnyedén, majd belekortyolt teájába.
- Az jó... - léptem hozzá, és megöleltem.
- Kicsim, lenne egy meglepetésem számodra... - puszilta meg a homlokom.
- Még pedig? - néztem fel rá.
- Holnap lesz a parton, egy jó kis buli... 9-kor kezdődik... gondoltam elmehetnénk.
- Holnap? Maddy-vel csajos estét tartunk... bocsi apa... De ti nyugodtan elmehettek!
- Hát az kár... nem tehetnétek át más napra? - húzta el a száját... reménykedve.
- Hát... tudod már megvettük a jegyeket a moziba...
- Na jó rendben... akkor jó szórakozást holnapra... Mi azért elmegyünk. - mosolygott, majd elengedett.
Felszaladtam a szobámba, és előkaptam a telefonomat. Felhívtam Ash-t.
- Szia! Sky vagyok! A holnappal lesz egy kis gubanc... - jelentettem a problémát.
- Szia! Mi az? Mégsem tudsz eljönni? Vagy micsoda? - esett kétségbe.
- De tudok menni, csak ott lesznek a szüleim, és hát azt mondták, menjek velük, de én azt mondtam, hogy Maddy-vel mozizni megyünk és nem tudok elmenni.
- Én ezt most nem értem... Miért nem mondtad, hogy velünk jössz? Vagy miért nem szóltál nekünk, hogy velük mész? Megértettük volna! - magyarázta.
- Azért mivel apukám nem nagyon kedveli Luke-ot... hosszú történet. Legyen annyi elég, hogy egyszer átjött és apa azt hitte, hogy vele járok és elkezdte cukkolni.
- De neki nem kell tudnia, hogy Luke az jön velünk. - mondta játékosan.
- Oké... De már mindegy na. - legyintettem.
- Hú de nyűgös valaki. Pedig még alig van 6 óra. - nevetett.
- Nagyon vicces. Én asszem most megyek aludni... Hosszú napom volt. Szia. - köszöntem el.
- Jó rendben szia.
Úgy is tettem, és sikeresen aludtam 12 órát.. 6-kor egyszerűen csak felriadtam. 7-re sikeresen rendbe szedtem magam. Fél 8-ra megreggeliztem, majd Maddy kocsijával mentünk el a suliba. Nagyon lassan telt az idő, és erre rátetőzött a Luke és Cal szerinti "mi csak hülyéskedünk" dolog. Nagyon féltem az estétől.. Persze Maddy-t tájékoztattam az álmozizásról. Amikor az utolsó óra végén a csengő megszólalt, úgy éreztem a szívem a torkomban dobog. Mad is így érzett. Hazafele menet a kocsiban hűvös volt a hangulat....
Hazaérve felszaladtam a szobámba, és az első dolgom az volt, hogy kiválasszam melyik bikinit veszem fel. Végül maradtam egy farmer rövidnadrágnál és egy amerikás bikinifelsőnél. 7:40-kor kaptam egy üzit.

" Gyere lent várlak. Ash xx. "

Gyorsan leszaladtam, anyáék szerencsére még nem voltak itthon.
- Szia. Jól nézel ki. - dicsért meg Ash.
- Szia köszi igyekeztem. - ültem be a kocsiba. - De elmondod végre? Nagyon nem szeretek ennyit várakozni. - nyaggattam.
- A jó dolgokhoz idő kell. - mondta, majd elindultunk.
Odaérve a rajongók tábora fogadott minket. A színpad mögé biztonsági őrök vezettek el. A többiek már ott voltak, még Maddy is. A srácok elmentek hangolni, készülődni a "kis koncertjükre"... A hangszerek már a helyükön voltak, már csak a srácok hülyéskedtek a színpad mellett. A színpadra felmenet Calum a hasát fogva röhögött, amikor Ashton szambázva lépkedett a dobok mögé. A gitárokat a nyakukba akasztották, és már kezdték is az első számmal. Mivel ők is meghívott fellépők voltak ezért csak pár számot játszottak el. A koncert végén, kidobáltak egy kevés autogramot, majd hátrajöttek a  Backstage-be. 
- Jók voltatok fiúk! - dicsértük meg őket. De Maddy még oda súgott valamit Cal-nak. 
- Tudjuk! - húzta ki magát büszkén Mikey. 
- Mikor beszéljük meg? - kérdeztem Ash-től halkan. 
- Gyere. - ragadta meg csuklóm. 
- Aztán védekezzetek! - kiáltotta utánunk, Cal. Mindenkinél kitört a röhögőgörcs, mi meg egy szemforgatás után tovább folytattuk utunkat. Egy eldugottabb helyre mentünk, ahol nem nagyon fordultak meg emberek, vagy párok. 
- Na? - sürgettem. 
- Csak annyit szeretnék mondani... - lépett közelebb és kezét arcomhoz emelte, majd kisimította a szemembe lógó hajtincset majd.... 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése