10.

Hi guys! 

It would be in the 10th part .. I could not believe that I get to have ... uh .. what can I say .. ticked, commenting and i wish everyone good reading. Love ya! 

Xoxo: ~ Sophie ~

Chapter Ten 

Elsewhere spend the Night 

Péntek.. végre péntek... Átgondolva a mai napot, suli után haza se jövök, szóval akkor viszem edzésre a cuccaimat is, 5-re kell oda menni, majd muszáj leszek hazajönni. Reggelente általában kapok egy-egy üzit Ashton-tól, hogy például "Jó reggelt. Élek.. És te?" De ma másképp volt.

 Jó Reggelt kis koránkelő. Ma nálunk alszol, és reggel együtt megyünk a meccsetekre. Maddison nem aludhat itt, mivel Calum kicsit.... Mindegy. Lényeg, hogy te itt alszol. Úgy pakolj, és gondolkozz.

Hát ez pazar... Akkor sok cuccal megyek ma suliba.. Persze örülök is neki, hogy ott aludhatok, de akkor is....

Rendben.. Viszont akkor elvihetsz a suliba, mivel a ruháimat nem akarom cipelni.. És akkor a kocsiban hagyom őket, te pedig ha nem mész már haza, akkor ott hagyod, ha meg mész, akkor kirakod. 

Meg van beszélve. Egy fél óra múlva ott vagyok. 

A jó kis fáradt agyammal én egy órát olvastam.. Azt gondoltam, még van időm.. Le is zuhanyoztam, hiszem alig van 6 óra... Van időm.. Pontosan 20 perc kellett ahhoz, hogy lezuhanyozzak... Utána egy szál köntösben kezdtem el keresgélni hogy mit veszek fel ma.
- Szia. Hát te? Reggel zuhanyozni? - állt az ajtóba egy nem várt személy.
- Héj nem úgy volt, hogy egy óra múlva jössz? - néztem rá lepődötten.
- Hát te valamit nagyon elnéztél... És én is elnéznélek még így. - nevetett.
Muszáj voltam megnézni a telefonom... És tényleg fél órát írt...
- Óhh jól van... - dobtam a telefonom az ágyra.
- És te ilyenkor még le bírsz zuhanyozni? - zárta be az ajtót.
- Igen. Fel kell valahogy kelni. Vagy te is kelthettél volna. - mondtam a gardróbban matatva.
- Hmmm..... még meggondolom ezt a kijelentést. - húzott fel magához.
- Na jó. Most öltözni szeretnék, szóval vagy te mész a fürdőbe, vagy én. - néztem a szemébe.
- Mi lenne ha mindkettőnk itt maradna. - "játszott".
- Ashton. Reggel van. Fáradt vagyok ehhez.
- Nem halsz bele.
- De belehalok.... - mondtam - Csak nem abba. - motyogtam az orrom alatt.
- Ezt hallottam. És mi lenne az a másik dolog? - kíváncsiskodott, de én nem válaszoltam, csak besiettem a fürdőbe és magamra zártam az ajtót.
- Héj Skyler! - kopogott.
- Shh. Nem tudhatják hogy itt vagy. - szóltam ki nevetve a fürdőből.
Lehet hogy én nem zártam be jól az ajtót, vagy éppen ő olyan erős, de sikerült bejutnia.
- Siker. - nyitotta az ajtót.
- Héj. - igazítottam meg a pólómat. Szerencsémre, már csak azt kellett.
- Hm... jöttem volna be hamarabb. - nézett végig rajtam.
- Nagyon vicces. - közeledtem hozzá lassan.
- Az hát. - távolodott - Mit akarsz?
- Kimenni a fürdőből. - válaszoltam.
- Oké gyere. - mondta.
Már ott jártam hogy kikerülném, amikor magához ragadott, és megcsókolt.
- Héj. még össze kell pakolnom a ruháimat. - "panaszkodtam".
- Nem baj. Kocsival megyünk úgy is. Amúgy ma muszáj menned edzésre? - kérdezte.
- Nem tudom. Talán... Miért?
- Próba lesz ma 5-től. Nem jössz el? Vagyis...
- Megbeszélem az edzővel...

***

Az edző elengedett, anyáékkal is beszéltem reggel, így most úton vagyon Luke-ékhoz próbára. Már a többiek hangolgatnak, gyakorolják ami nem megy, amikor betoppanunk. 

- Sziasztok. - köszönök, de szerencsétlenségemre csak fiúk vannak.. Vagyis Mad nincs itt.

- Sziasztok. Csak hogy megérkeztetek. Nem úgy volt hogy 5-től próba van? - kérdezte Calum. 

- 5 óra van. - válaszolt Ash, majd már a dobok mögött is ült. Én helyet foglaltam a kanapén, és hallgattam a srácokat.... Egyszer csak érzem, hogy csörög vagyis rezeg a telefonom. Ránéztem és láttam, hogy Maddison az. Kimentem az udvarra, majd elhúztam a zöld kis ikont. 

- Szia hol vagy? Mert az bizti hogy itthon nem. - hadarta el.

- Szia Luke-nál. Miért? - kérdeztem.

- Luke-nál? Mit keresel te ott? 

- Próba van. 

- Ja hogy úgy. Oké. Nekünk most kezdődik az edzés. 

- Tudom. Jó edzést. 

- Köszi. Amúgy Calum hogy van? 

- Asszem jól.. De miért? Ma nem is beszéltél vele?

- Dehogynem butus. - nevetett - Csak kérdeztem. Na jó próbát nektek én megyek szia. 

- Köszi. Amúgy ma nem otthon alszok szia. 

- Mivan?? Akkor hol? Ashton?

- Igen. De anyáéknak ne mond.. Úgy tudják egyik osztálytársamnál. 

- Oké. Na akkor jó szórakozást. 

- Köszi szioka. Neked is. - nevettem. 

- Szia. - köszönt el ő is, majd bontottuk a vonalat. 

Amikor bementem éppen két szám között voltak, és beszélgettek, hogy mit hogyan. Majd kezdték a következő számot... Ez így ment fél 8-ig. 

- Na jó srácok mi megyünk. - állt fel a dobok közül Ash. 

- Oké. Szerintem én is. - mondta Michael. 

Ash és én elindultunk a kocsija felé amikor na ki? Hát persze hogy Calum-nak kellett megszólalnia.

- Ashton. Miután hazavitted Skyler-t ugorj be. - kiabált utánunk.

- Nem viszem haza Sky-t, így nem ugrok be. Na sziasztok! - köszönt el mikor én már a kocsiban ültem. 

Egy 10 perc múlva már szálltunk is ki a kocsiból, és "a ház" tárult a szemünk elé. Ashton kivette a cuccomat a csomagtartóból, majd ideadta nekem. Lezárta a kocsit, majd előre ment hogy kinyissa az ajtót. 

- Tudod merre kell menni ugye? - nyitott ajtót. 

- Persze. - mondtam majd elindultam a lépcső felé.

- Kérsz valamit? Vizet? Cola-t? - kiabált a konyhából. 

- Vizet. - válaszoltam. 

Igazából nem tudtam mit várjak a mai estétől... Volt egy kis sejtésem, de nem voltam benne 100%-ig biztos. Egyelőre csak annyit tudtam magamban tisztázni, hogy meghívott hogy aludjak itt. Amint bementem a szobájába, leraktam az ágy mellé a táskámat, majd lefeküdtem az ágyra. 

- Tessék itt a víz kis lustaság. - lépett be az ajtón. 

- Kis lustaság? Én? - háborodtam fel, majd elvettem és belekortyoltam a vízbe. 

- Már kifeküdtél. - nevetett. 

- Jól van na. - nevettem vele. 

- Kérsz valamit vacsira, vagy nem akarsz enni? - kérdezte. 

- Ilyenkor már nem eszek. Majd reggel. - mosolyogtam. 

- Oké. Én még eszek valamit. 

- Jó. Addig lezuhanyzok. 

- Naponta kétszer? 

- Igen. Miért ne? - nevettem. 

Ő csak megrázta a fejét, majd lement, én pedig elmentem zuhanyozni. 20 perc alatt kész is voltam. Mire kimentem ő már az ágyon feküdt pizsamában. 

- Huh ez sokáig tartott. - nevetett. 

- Tudom. Még csak ismerkedtem a csappal. - dőltem be mellé - Jó éjszakát. 

- Jó éjt. Szeretlek. - köszönt el. 

- Én is szeretlek. 

Reggel 8-kor csörgött az ébresztő. Szombat.. A meccs napja. 

- Kelj fel kis lustaság. - szólítgatott.

- Nem vagyok kis lustaság. - motyogtam arccal a párnában. 

- Na fel kelsz végre, vagy akkor nem kapsz puszit. - rázogatott. 

- Most komolyan? Puszit sőt csókot bármikor kapok tőled. - emeltem ki a fejem a párnából.

- De akkor most nem. - nevetett. 

- Hajj na jó. - ültem fel, majd láttam, hogy még ő is fekszik. Vettem az alkalmon, és ráfeküdtem. 

- Ezt este kellett volna. - csókolt meg. 

- Micsodát kis úriember? - túrtam bele a hajába. 

- Lehet egy kérdésem kis lustaság.

- Ne kímélj kis úriember. - nevettem. 

- Te még... szűz vagy? - kérdezte tapintatosan. 

- Igen. - próbáltam normálisan válaszolni. 

- Hm.... akkor rád vigyázni kell. 

- Szeretlek. - raktam le fejem mellkasára. 

- Én is nagyon szeretlek. 

A kis romantikázásunkat Ashton telefonja zavarta meg. 

- Haló? ..... Aha...... Nem válaszolok...... Calum hagyjál már........ Na jó Figyi a pályán 9kor oké? ..... Na szia. - mondta. 

- Ki volt az Calum? - kíváncsiskodtam. 

- Igen.. - sóhajtott. 

- És mire nem válaszoltál? Nekem válaszolj. - "parancsoltam".

- Nem. 

- Na légyszi! Ha nem, akkor leszállok rólad, és nem adok puszit egész nap. - próbáltam fenyegetni, ahogy ő is tette velem. 

- Na jó. Azt kérdezte, hogy itt vagy-e, arra mondtam, hogy aha. Aztán kérdezte, hogy este volt-e valami, arra mondtam ,hogy nem válaszolok, erre ő: a szomszédokat hagytátok aludni? Erre pedig mondtam, hogy hagyjon már, majd a fociról volt szó. - magyarázta. 

- Szégyelled, hogy nem volt semmi? - húztam el a szám. 

- Nem. Dehogy is. Most mondjam neki, hogy nem volt, erre megkérdezné miért nem, én meg mondjam, hogy azért mert aludtunk, és most beszélgettünk, és most tudtam meg, hogy szűz vagy, és hogy nem akarom elsietni a dolgokat? - magyarázott... újra. 

- Jó.. Igazad van. - csókoltam meg. 

- Tudom, és köszi.. Na de bármennyire is jó így, egy, nekem kezd egy kissé fájni... nem kérek kommentálást... és kettő, el fogunk késni. 

- Kapsz kommentálást ami az lesz, hogy.. öhm... fogd vissza a kisebbik énedet, és oki akkor már le is szálltam rólad. - szálltam le róla nevetve.

- Ne nekem mond, hanem a kisebbik énemnek. - ült fel. 

- Oké, akkor.... - kezdtem. 

- Várj. Nem úgy értettem. - szakított félbe, mielőtt azt csinálom, amit mondott. 

- Tudom. De azért vicces lett volna. - nevettem. 

- Nekem meg kicsit kínos... Na de mit kérsz reggelire? - kérdezte. 

- Amit te csinálsz a legfinomabban, és persze reggelire való. - válaszoltam, majd már a fürdőben is voltam. 

Átöltöztem, összepakoltam amit focira akarta vinni, majd lementem a konyhába. Érdekes módon Ash már fel is volt öltözve... még csak fél kilenc volt, de akkor is. Hogy lehet valaki ennyire gyors? 

- Pont jókor. A rántotta és a pirítós most lett kész. - rakta tányérba az ételt.

- Én tudok időzíteni.. Nem úgy mint egyesek... - ültem le az asztalhoz. 

- Calum-ra gondolsz? - ült le ő is. 

- Pontosan! - fogtam meg a villám, majd elkezdtem enni. 

Eléggé finomra sikeredett a reggeli. Én biztosan odaégettem volna.....