2015. augusztus 20., csütörtök

11.

Hey guys. 
Itt is lenne az új rész... Pipáljatok komizzatok, véleményeket szeretnék... Jó olvasást mindenkinek, és további szép napot. Love ya. 
Xoxo: ~ Sophie ~ 

Chapter Eleven

The Match and the Birthday 


Kint vagyunk... Sípolnak... Kezdődik a meccs... Ezúttal nem hátvédként, hanem középpályásként.. A srácok a lelátón ülnek.. Maddison a kapuba, én pedig azt hiszem most kaptam labdát. Amint észbe kaptam, elindultam, majd passzoltam.... A csatár nem volt a helyén.... Hát persze hogy nem Briana-t kellett volna beállítani, hanem Alex-ot... Fuu.... Na akkor sprint előre, és irány a kapu elé. Melbourne egyik csapatával játszottunk, U19-ben...Valahogy bevergődtem magam a hátvédek közé, és hirtelen labdát kaptam, amikor "nem voltak olyan sokan rajtam". A kapus kissé figyelmetlen volt, így ment a labda a helyére. Első gól!! De jó... Ezután a másik csapat is bekeményített, de a végeredmény 2:0 lett. A második meccs már szorosabb volt ott 3:3 lett az eredmény, de büntetőkkel kellett megoldani... Abban mi voltunk erősebbek, meg persze az aranykapusunk is kiválóan teljesített.. Így két meccset már megnyertünk, már csak hármat kell. Az a három meccs is hamar megvolt... Csak kár volt, hogy nem volt olyan sok pihenő két meccs között. Miután lejátszottuk az ötödik vagyis az utolsó meccsünket is lejátszottuk, felszaladtunk Maddy-vel a lelátóra a srácokhoz.
- Sziasztok. - lihegtük szinte egyszerre.
- Sziasztok. Nagyon jók voltatok. Hány meccset nyertetek? - kérdezte Calum.
- Az összeset. - ültem közé, és Ashton közé.
- És hány gólt rúgtál? - érdeklődött Ashton.
- Inkább Maddy hányszor védett.... Amúgy összesen rúgtunk azt hiszem 13-at 5 meccs alatt... ebből rúgtam 8-at azt hiszem. - saccoltam.
- Már megbocsáss de 12-t. - nevetett Maddison.
- Dehogy is! Annyit biztos nem. - tagadtam le, mivel nem úgy emlékeztem.
- Majd kérdezd meg az edzőt. Sőt menjünk is. - állt fel.
- Hé hé hé. Mielőtt elhúznátok a csíkot, új hírt mondok, méghozzá azt, hogy ma mindenki nálam alszik. - jelentette be Luke - A szüleim nincsenek otthon.. Egy kis "családi körös buli". - hadonászott a kezével.
- Én még meglátom... - mondtam, majd már indultunk is Maddy-vel.. Viszont Mad csak bólintott, hogy ő biztosan ott lesz...
Pár perc múlva ami azt jelenti, hogy egy fél óra múlva eredményhirdetés volt, addig mi pedig átöltöztünk.
- Na lányok megszületett az eredmény. majd minden csapat jöjjön ki, és vegye át az érmet. Hatodik lett Melbourne B csapata. - kezdték el.. Mindenki tapsolt..
- Az ötödik lett Melbourne D csapata. - taps...
- Negyedikek lettek Melbourne E csapatának tagjai. - tapsikolás...
- Következik a dobogó. Harmadik lett..... Melbourne C csapata. - ujjongás...
- Második lett..... Az A csapat Melbourne-ből, és első lett Sydney!!! - nagy ujjongás.. Úr Isten!! Elsők lettünk!!!
- Most pedig következzenek a különdíjasak, vagyis a legjobb kapus, gólkirály, és legjobb játékos... A legjobb kapussal kezdeném.... Amit vagyis ahogyan teljesített, az valami lenyűgöző... Kérem ide Maddison Parker-t, Sydney-ből. - mondták, mire mindenki ujjongott. Maddy átvette a kupát, és ott is maradt, hogy majd lefotózzák vele együtt a három embert....
- A következő lány nagyon szépen teljesített, és kivételesen ő kapja ezt a két kupát.. Szerintem mindannyian ismerjük, és tudjuk, hogy milyen jól focizik... Sokat megtesz és meg is tett hogy elérje ezt az eredményt.... - mondta, majd várt legalább egy percet.. Mindenki tágra nyílt szemekkel figyelt.
- A lány aki kapja ezt a két kupát, nem más, mint Sydney-ből Skyler Summer. - kiabálta. Amikor meghallottam a nevem, nem akartam elhinni, hogy tényleg én vagyok.
- Skyler London-ból jött át... A londoni egyesület csapatkapitánya volt.. - világosították fel a "közönséget".
Kimentem, átvettem a kupákat, fényképezkedtünk egyet Maddison-nal, majd mindenki ment haza... A csapattársaim gratuláltak Mad-nek és nekem, de mi sem maradtunk sokáig.. Alighogy vége lett, mi mentünk is Luke-ékhoz.
- Srácok én azt hiszem lezuhanyzok. És nem szeretnék meglepetést a zuhanyzóban. - figyelmeztettem őket.
- Oké. - nevetett Ash.
Felmentem a fürdőbe, magamra zártam az ajtót, leöltöztem, majd engedtem magamra a jó meleg vizet. A lábam rettenetesen fájt. Amikor eleget áztattam magam, a tusfürdőmből nyomtam egy kicsit a kezembe, azt elkentem testemen, majd leöblítettem magam. Mivel nem vittem be magammal semmi ruhát... Megtörölköztem, és a törölközőt magam köré csavarva mentem a táskámhoz a nappaliba... Szerencsére mindenki a konyhában volt, így nem kellett sietnem a keresgéléssel. Kivettem egy fekete lakteszt, és egy szintén fekete hosszú ujjú pólót, meg egy zoknit. Visszamentem a fürdőbe, felöltöztem, majd visszamentem a nappaliba. Amíg hazajöttünk, meg eredményhirdetés volt, meg zuhanyoztam meg persze egy kicsit beszélgettünk, addig elment az idő. 8 óra volt... Ashton a nagy fotelben ült, én a fotel karján, Calum Luke és Maddison a kanapén, és Michael a másik nagy fotelben....
- Nem fekszel te is ide? - kérdezte Ashton.. A nagy fotelnek azért nagy fotel volt a neve, mivel két ember is elfért rajta.
- Kérlek ne itt. - sóhajtott Luke.
- Nem azt mondtam hogy megdugnám te nagyon okos. - nevetett Ash.
- Igen. Szóval oké és köszi. - mondtam, majd befeküdtem Ashton mellé.. Egy kis idő múlva el is nyomott az álom, mivel annyira fáradt voltam...
Reggel ugyanúgy ébredtem szinte, ahogy elaludtam.
- Na de jó! Végre felkelt a "még nem szexeltünk" párocska. - köszöntött Calum. Hátra néztem, és láttam, hogy már Irwin ébren van.
- Ne is foglalkozz vele. Nem tudja miket beszél, vagy éppen, hogy mit nem tud. - ölelt meg Ash.
- Miért mit nem tudok azon kívül, hogy jártok már két hete, de még nem volt semmi szex? - szólalt meg "Robin" Hood.
- Semmit... - intette le Irwin.
- Skyler te még szűz vagy? - villant fel "Robin" szeme.
- Jó reggelt!! - lépett be az ajtón hál' istennek Hemmings. - Végre mindenki ébren van!
- Jó reggelt neked is.  - köszönt Summer... vagyis én.
- Miről volt szó? - kérdezősködött.
- Arról hogy... - kezdte Hood.
- Mi lesz a reggeli? - próbált menteni Ashton.
- Köszi - suttogtam a fülébe. A nincs mit helyett csak jobban magához szorított.
- Na gyerekek csinál mindenki magának, vagy Ashton csinál mindenkinek. - csapta össze tenyerét Lucas.
- Mindenki csináljon magának. Én innen egy ideig nem állok fel. - mondta Ash, de nem csak azért nem akart felállni, mert ölelhetett engem, és nem akart főzni....
- Ashton.... kérlek ne csináld ezt.... - suttogtam a fülébe...
- Bocsi de nem tudom leállítani... - kuncogott.
- Mi ez a sutyorgás? - jött be mögöttünk lévő ajtó mögül Michael.
- Öhm.. beszélgetünk? - próbáltam válaszolni.
- Aham... Akkor Ashton állítsd le magad. - súgta oda, majd nevetve tovább ment.
- Na látod! - nevetettem... Erre mindenki felfigyelt.
- Mi van? Miről is sustorogtok? - kérdezte Calum.
- Ashton hiányolja Skyler-t. - válaszolt Mike helyettünk.
- Miért hiányolná ha ott van szinte az ölében? - értetlenkedett Lucas.
- Nem is hiányolom. Csak akkor ha nincs velem. - puszilt hajamba, na meg persze terelni akarta a szót.
- Akkor ezt nem értem. - ment ki az ajtón Mike után.
- Na szóval válaszolj csak kis szöszike. - fordult hozzám Calum.
- Nem tartozok neked válasszal. - kacsintottam rá, majd felálltam és kimentem a fiúk után a konyhába. Ashton is jött velem, már amennyire csak tudott inkább egy kicsit bújt mögém...
- Na végre kibújtatok a fészketekből! - tapsikolt Mike.
- Ki mit kér? - "kiabálta" Mr. Irwin.
- A specialitásodat. - néztem a szemébe, és adtam neki egy puszit.
- Rendben. Többiek? - kérdezte tovább.
- Ami finom, és nem mérgezett. - válaszolt Calum mindenki nevébe....

***

Következő nap.. Hétfő. Szeptember 12. Ma a srácoknak próbájuk volt, vagyis egy dalt kellett felvenniük, egy stúdióban... Így a napban nem volt semmi olyan különleges, mind addig, amíg ki nem léptem a házunk ajtaján.
- Boldog szülinapot!!! - támadott le Mads.
- Sst.. kérlek ne. Nem akarom, hogy mindenki ezzel jöjjön egész nap. - kérleltem.
- Miért? Tökre jó. - nevetett.
- Nem, nem az. Egy évvel idősebbek vagyunk mint az osztálytársaink... 19. Emlékszel? - indultunk el a kocsija felé.
- Igen ige, de akkor is az nem jó, hogy mindenkinél idősebb lehetsz? - kérdezősködött.
- Nem... Na de mindegy, inkább induljunk. - szálltunk be a kocsiba.
A suliban minden a szokásos volt, kivéve, hogy se Luke se Calum nem volt ott, és Maddy egész nap nyavalygott. Pontosan amikor kicsengettek a nyolcadik, vagyis utolsó órámról, érkezett egy sms-em.

"Szia. A fiúkkal kint várunk titeket, siessetek. Lemegyünk a partra. Ash xx. "

Szóltam Mads-nek, majd siettünk is lefele. Lent már vártak minket a fiúk.
- Sziasztok. - sétáltunk oda szép nyugodtan, és bennem élt az a remény, hogy senki sem tudja, hogy ma van a szülinapom.
- Szia. Boldog születésnapot. - súgta a fülembe Ash, miközben megölelt.
- Shh kérlek. - súgtam vissza.
- Jól van nyugi. Na most mindenki beszállás, irány a házatok - mutatott ránk - majd a part....
A partra leérve, megcsapott a jó kis kellemes levegő.. Nagyon jó érzés volt. Nem is kívánhattam volna mást szülinapomra. Mindenki egyből a vízbe futott. Követtem én is őket. Michael és Luke szinte fojtogatták egymást a vízben, Calum és Maddison pedig beszélgettek egymás karjában. Miközben néztem hogy mit csinálnak a többiek, egyszer csak éreztem, hogy valaki felkapott, majd kivitt a partra..
- Ne Ashton tegyél le!! - ütögettem a hátát.
- Jól van. - rakott le a víz mellé. Rám feküdt, de nem nehezedett rám, majd megcsókolt.
- Boldog születésnapot kis lustaság. Szeretlek. - suttogta.
- Köszönöm. Én is szeretlek.. Nagyon.
Hallotuk, hogy Luke és Mike valami olyasmi hangot adnak ki, hogy "úúú" vagy "fúújj", de nem is figyeltünk rájuk.. Ez csak a mi pillanatunk volt, és kivételesen nem zavarta meg senki.
- Most vagy akkor 20? - kérdezte nagyon aranyos lágy hangon.
- Nem. 19. - válaszoltam...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése